Baranya megye székhelye.
A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építmény együttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.
A 150 éves török hódoltság után - e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén -, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak. Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs 2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja. A program 4 kulturális beruházásra épül: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészíti a közterek és parkok újjáélesztése. Mindegyik projekt az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg.
Gázi Kászim pasa dzsámija: A Széchenyi téren álló gótikus Szent Bertalan templomot, melyet a 13. század derekán építettek a város polgárai Szent Bertalan apostol tiszteletére, a törökök lebontották, majd a köveiből dzsámit építettek, a várost 1543-ban elfoglaló Gázi Kászim pasa megbízásából. Pécs városa a majd másfél évszázados török megszállás után 1686. október 14-én szabadult fel. Az épület ma ismét katolikus templomként működik, de külső formájában megőrizte a török dzsámi formáját. Egyedülálló a dzsámi kupoláján a török félhold és a katolikus kereszt látványa. A két szimbólum egyidejű használata hivatott jelképezni, hogy a két vallás jól megfér egymás mellett. A Gázi Kászim pasa dzsámija, méretét tekintve a legjelentősebb török kori emlék Magyarországon.
A 143 évig tartó török uralom megváltoztatta a város képét, Pécs keleti jellegű várossá vált.
A török hódítók hosszú távra rendezkedtek be a területen, ennek megfelelően a környezetüket is a megszokott módon alakították. Dzsámikat építettek a lélek, fürdőket a test felüdüléséért, a főutca pedig bazárrá változott.
A székesegyház mai formáját az 1882-1891 között történt átépítés eredményeként nyerte el. Megőrizte középkori alaprajzi rendszerét, az egységes neoromán külső és belső kiegészül, és teljessé válik a historizáló képző- és iparművészeti alkotásokkal és díszítéssel. Anyaggazdagság, változatosság, igényesség fogja egybe, amely nemcsak az építészeti kialakításban, hanem a legnagyobb és legapróbb felületek megmunkálásában egyaránt érvényesült.
A pécsi székesegyház története visszanyúlik egészen a római birodalom koráig. A mai altemplom alapfalait a 4. század végén rakták le, feltételezések szerint helyén ókeresztény bazilika állott, majd a 8-9. században nyugat felé bővítették. Az eredeti templom Szent István király idejében azáltal alakult altemplommá, hogy föléje építették a mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két nyugati torony is. A románkori Bazilikát az 1064. évi tűzvész után kezdték építeni. A nagyszabású építkezésen felső-itáliai, lombard és magyar építészek dolgoztak. A templom töredékes szobrászati emlékei a 19. századi átépítéskor kerültek elő, hosszú hányattatás után ma a Dóm kőtárban láthatók méltó körülmények között.
A középkorban még két toronnyal látták el a templomot. A gótika idejére esik a kápolnák kialakítása. Az 1543-tól 1686-ig tartó török hódoltságot a templom kisebb-nagyobb károsodásokkal vészelte át. Az egymást követő püspökök különféle művészeti stílusok jegyében végeztették helyreállítását. 1807-ben Pollack Mihály építész tervei szerint a klasszicizmus szellemében, csúcsíves főhomlokzattal építették újjá. A homlokzatra Bartalits Mihály 12 apostolszobrát helyezték el.
A dóm mai formája az 1882-1891-ig tartó átépítéskor alakult ki. A munkálatokat Dulánszky Nándor püspök megbízásából Friedrich von Schmidt, osztrák építész vezette. A terv az volt, hogy vissza kell állítani az "eredeti", Árpád-kori székesegyházat. Ekkor nyerte vissza román jellegét és lett európai hírű nemzeti kincsünk. A templom hossza 70 m, szélessége 22 m, a tornyok magassága 60 m, a mellékhajók fölé emelkedő főhajó 22 méter magas.
A déli homlokzaton jelenleg az 1968-ban Antal Károly által újonnan készített 12 apostol szobra áll. A déli főbejárat feletti főmezőben Kis György által formázott féldombormű látható, melyen Magyarország védőszentje, Szűz Mária előtt hódolnak a magyar szentek. Alatta a 2000. évben átadott, 3 és fél tonnás bronz Milleneumi Kapu látható, Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész alkotásaként.
A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.
Zsolnay kút
Az irgalmas rendi templom előtt áll a szecessziós stílusú Zsolnay-eozinkút. A kút az 1892-ben lebontott török "Kádi csorgója" helyének közelében áll. Zsolnay Miklós felajánlotta, hogy édesapja, a gyáralapító Zsolnay Vilmos tiszteletére egy eozinos díszkutat ajándékoz a városnak. A kút Pilch Andor, pécsi építész tervei alapján 1912-ben készült el, felállítása azonban a bürokrácia és a háborús események miatt 1930-ig váratott magára. A kút, főként a rajta látható ökörfej formájú csorgó, azóta Pécs jelképértékű nevezetességévé vált. Mintául a Nagyszentmiklóson előkerült arany kincslelet egyik darabja, egy ivóedény szolgált. Anyaga pirogránit, a díszítő elemek sárgás-zöld eozinmázzal vannak bevonva. Zömök oszlopokkal alátámasztva, négylevelű lóherére emlékeztető elrendezésben van a négy vízmedence az ökörfejes csorgóval. Északi és déli oldalán található Pécs város címere, a keleti és nyugati oldalán pedig a Zsolnay Gyár öttornyos emblémája látható. A címer történetéről és értelmezéséről bővebb információt a Várostörténeti Múzeum kiállításán kaphatunk, a Zsolnay Gyár történetével és termékeivel pedig a Zsolnay Múzeumban ismerkedhetünk meg.
1973-ban nyílt meg a magyar festészet magányos óriásának, Csontváry Kosztka Tivadarnak a kiállítása. 41 éves korában belső hang sugallatára kezdte meg művészi tanulmányit Németországban és Franciaországban. Szinte egész Európát beutazta, ezt tükrözik alkotásaiban is. Életművének pályája mintegy másfél évtizedbe fogható be, alkotásainak száma alig haladja meg a százat, mégis Ő a modern festészet egyik legjelentősebb képviselője. Művészete a posztimpresszionizmus egyetemes alkotóinak sorába emeli. Kiállított alkotásai között korai tanulmányrajzok, portrék, biblikus témák, tájképek láthatók, és itt található egyik legismertebb műve, a "Magányos cédrus" is.
A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.
Kőkert
Székely Péter 1923-ban született Budapesten. A szobrászat mellett építészettel is foglalkozott. Franciaországban töltött időszaka alatt több építészeti megbízást kapott. Ezekben megnyilvánult a "ház, mint lakható szobor" koncepciója. A 60-as évek második felében a bretagne-i gránitbányákban dolgozott, ahol kifejlesztette a 3000 şC feletti lángfaragás technikáját. A 80-as évektől egyre több időt töltött Japánban, ahol a távol-keleti filozófiák, az ősi japán kultúra, de a nagyipari technológia lehetőségei is befolyásolták a művészetét. Szobrait előszeretettel komponálta szabadtéri szoborkertekbe. Pécsett 1991-ben nyílt meg szabadtéri múzeuma Kőkert címmel.
A 18. század végén kezdődött Pécs környékén, a Mecsekben az ipari jellegű bányászat. A II. világháború után a területen lévő szén-, és uránbánya vállalatok nemzetközi hírnevet szereztek a régió iparának. A 1990-es évek átszervezéseit követően a bányavállalatok utódszervezetei már csupán a terület környezetvédelmi feladatainak megvalósításával foglalkoznak. A múzeum technikatörténeti és geológiai szempontból mutatja be a bányászatot. Érdekessége hogy Pécs belvárosában, 8-10 méterre a földfelszín alatt, a 400 méter hosszú kiállítótérben mintegy eredeti helyszínén ismerkedhetünk a témával.
Victor Vasarely 1908-ban született Pécsett. 1930-tól 1997-ben bekövetkezett haláláig Franciaországban élt. Úttörő szerepet vállalt az emigrációban élő művészek és a szülőföld közötti kapcsolat újjáélesztésében a hatvanas évek derekán. Egész életét annak szentelte, hogy az emberiség közkincsévé tegye a művészetet. Színes városokról, hatalmas művészi díszítésű közterekről álmodott. Először 1968-ban ajándékozott egy grafikákból álló sorozatot a pécsi múzeumnak. Hat évvel később pedig egész munkásságát tükröző több száz festményt, gobelint, plasztikát és grafikát adott az intézménynek. 1976-ban erre az anyagra épülve nyílt meg a kiállítás. Itt láthatók többek között a világhírű "Zebra" alkotások is.
A múzeumban megtekinthető egy kisebb kollekció a 20. század második felének sokszínű művészetéből, melynek néhány darabját Victor Vasarely, néhányat pedig az alkotók ajándékoztak a múzeumnak.
Ókeresztény sírépítmények
1958-ban, az új megyei könyvtárszárny építésének megkezdésekor kerültek felszínre a római kori emlékek. A könyvtár udvarában láthatók a valamikor itt elterült ókeresztény temető emlékeként előkerült téglából épített, festett oldalú sírkamrák, illetve ikersír. A sírok falának festményein leegyszerűsítetten került ábrázolásra a paradicsomkertet jelképező kerítés és a paradicsom virágai is. A kiállítóhelyen megtekinthető a feltárás során előkerült, a középkori fosztogatás után megmaradt leletek egy része is.
A kamrán kívül további római sírok is előkerültek a dr. Fülöp Ferenc vezette ásatás során.
Ókeresztény Mauzóleum
1975-76. között került feltárásra a temetőkápolna, mely alatt egy többször átépített, festett sírkamra került elő, három márványszarkofág maradványaival, mely közül egy az előkerült töredékek alapján restaurálva lett. Hazánk eddigi legnagyobb méretű és legjelentősebb ókeresztény temetői épülete az éremleletek alapján a 4. század második felében épült. A kétszintes épület felső része kelet-nyugati tájolású, egyhajós templom, melynek padozata alatt festett sírkamra, altemplom található. A falfestményeken bibliai jelenetek láthatók: "Dániel az oroszlánok vermében", "Ádám és Éva a paradicsomban" és az "Istenszülő Szűz Mária" melyek egyedülálló ábrázolásnak számítanak az egykori Pannónia területén.
Akvárium-Terrárium
A Munkácsy Mihály utca 31. számú épületének föld alatti pincerendszerében 1985-ben nyílt meg az Akvárium-Terrárium. A hangulatosan felújított pincejáratokban a valamikor a Mecseki Állatkertben élt állatok kerültek elhelyezésre korszerű körülmények között. A terráriumban 5 nagyobb, és 31 kisebb akvárium található, ahol az állatok bemutatása történik. A közel százhatvan állatfajt bemutató gyűjtemény túlnyomó többsége kígyó, gyík, hal, de mellettük kisebb számban ízeltlábúak és emlősök is láthatók. Egzotikus halak, hüllők, kétéltűek sokasága él itt, ebben a csodálatosan szép földalatti világban. A betérő utas izgalmas élményekkel gazdagodva távozhat. A korszerűen felszerelt oktatóterem többek között a diákok ismeretszerzését is segíti.
Lakatok
Sajátos, csak Pécsre jellemző, a 80-as évektől élő hagyomány a lakatok elhelyezése a Janus Pannonius utcában. Többféle legenda él a lakatokról. Az egyik szerint a férjes asszonyok üzentek így szeretőjüknek, hogy alkalmas az idő a látogatásra. Egy másik történet szerint a kollégisták, egyetemi tanulmányaik végeztével azokat a lakatokat tették a kerítésre, melyek kollégiumi szekrényeiket zárták. Ma azonban nem ezt a hagyományt követik a fiatalok. Napjainkban a szerelmespárok helyezik el a lakatokat a rácson, majd eldobják a kulcsot, jelképezve ezzel szerelmük szétszakíthatatlanságát. Ezért láthatunk, neveket, monogramokat a legtöbb lakaton. 2004-ben történt látogatásakor maga a spanyol herceg, Fülöp, és felesége is hozzájárult a lakatfal gyarapításához.
A közel 200 méter magas TV-torony a Mecsek-hegységben, az 535 méter magas Misina-tetőn áll csodálatos körpanorámát nyújtó kilátóterasszal és presszóval. A Misina magasságát tekintve elmarad a Mecsek többi csúcsától, de ez a városhoz legközelebb eső és legjobban megközelíthető kirándulóhely.
A TV-torony helyén az 1960-as évekig az 1908-ban épült Kiss József-kilátó állt. Nevét a Mecsek Egyesület titkáráról, több, a Mecseket ismertető könyv írójáról, a lelkes természetbarátról kapta. A mai kilátóból tiszta időben elláthatunk a Dunáig, kirajzolódnak a Mecsek-hegység vonulatai, és a Mecsek-hegyhát vidéke. Kedvelt kirándulóhely a mecseki parkerdő. Sokszázféle ásvány, kőzet, növény és állatfaj teszi változatossá és gazdaggá a vidéket. A Tubeshez, Kantavárhoz, Kisréthez, Melegmányi-völgyhöz, Kőlyuk-barlanghoz és a Misina-tetőhöz vezető utakon megkapó szépségű látvány gyönyörködtet.
Állatkert
A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.
Az Állatkert 1960. augusztus19-én nyitotta meg kapuit, de a munkálatok tovább folytak ezután is a 6,5 holdas területen. Az intézmény jelenleg az öt világrész mintegy 70 fajának 400 egyedét tudja bemutatni vendégeinek.
A pécsi állatkert 1974 óta szervez nyári táborokat gyermekek részére, így látja el oktató-nevelő feladatait is. Az egész év folyamán színes programokkal, állatsimogatással várják az érdeklődőket. Népszerűségét az is mutatja, hogy évente mintegy 120 ezer látogatója van.
A Pécsi Állatkert jelenleg átalakítás alatt áll. Terveik összhangban állnak az állatvédelmi törvénnyel, arra törekszenek, hogy az állatok többsége a természeteshez hasonló körülmények között élhessen. Az állatkert szerves része a belvárosi Akvárium-Terrárium és annak udvarán helyet kapott "Csodák udvara", ahol egzotikus állatokkal, flamingókkal, papagájokkal, vidrákkal, krokodillal, kígyókkal várják a gyermekeket és felnőtteket egyaránt.
Pécs kulturális öröksége nem merül ki az építészeti kincsekben. A város számos, a maga korában is kiemelkedot alkotó, és szellemiségében ma is élo polgárral büszkélkedhet. A tradicionális pécsi Zsolnay család világhírű porcelángyárat alapított itt, mely ma is működik. Városunkban éltek olyan nemzetközi hírű művészek, mint Victor Vasarely, Amerigo Tot, kiknek munkája szintén megtekintheto az állandó kiállítások anyagában. A kortárs művészet a város életének szerves részét képezi. Nem múlik el hét kiállítás-megnyitó, színházi bemutató-, kortárs irodalmi est nélkül. Vidéki egyetemek közül csak Pécsen van egyetemi szintű - sot, doktori iskolát is működteto - képzoművészeti program, egyetemi szintű zeneművészeti képzés. Ennek köszönhetoen a városban adottak az évezredek hagyatékára épülő kulturális fejlesztések lehetőségei.
